Kategória: Aktuális.

A Cisco Connected World Technology Report most nyilvánosságra hozott része egyben azt is előrejelzi, hogy a munkaerő toborzására és megtartására használt hagyományos módszerek rövidesen elavulttá válnak.

"A Cisco kutatása betekintést nyújt abba, hogy a felsőoktatási hallgatók és fiatal informatikai szakemberek hogyan változtatják meg az üzleti kommunikációt. Ezekből érdekes következtetéseket szűrhetnek le a magyar vállalatok is. Az eredmények nem csupán az informatikai részlegek érdeklődésére tarthatnak számot, hanem a HR szakemberek és vállalkozók figyelmére is, hiszen a munkavállalók következő generációja és a technológiára vonatkozó elvárásaik hatással lesznek a munkával kapcsolatos döntéseikre is." – mutatott rá György László, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. "Mindez ma már nem egy technológiai trend, hanem egy komoly üzleti kérdés." 

A kutatás legfontosabb megállapításai

– A 14 ország több mint 2800 felsőoktatási hallgatójának és fiatal szakemberének megkérdezésével készült Cisco Connected World Technology Report célja az volt, hogy felmérje azokat az új kihívásokat, amelyekkel a vállalatok szembesülnek a munkaerő toborzása és megtartása során, valamint az egyre növekvő hálózati követelmények, mobilitási képességek és biztonsági kockázatok tekintetében.

A munkahelyválasztásra és a fizetésigényre gyakorolt hatás  

– A tanulmányból az is kiderül, hogy a felsőoktatási hallgatók és 30 év alatti fiatal alkalmazottak közül minden harmadik (azaz 33%) úgy nyilatkozott, hogy egy állásajánlat megfontolása során legalább annyira lényegesnek tartja a közösségi médiahasználat szabadságát, a használt eszközök szabad  megválasztását és mozgásszabadságot, mint a felajánlott bérezést. Mindez azt mutatja, hogy a munkaerő új generációja számára már messze nem csak a pénz az egyedüli választási szempont.
– A mobil munkavégzés, a rugalmas eszközhasználat, valamint a privát és munkahelyi élet összeegyeztethetősége egyre inkább meghatározzák, hogy mely vállalatok lesznek képesek magukhoz vonzani a tehetséges fiatalokat.
– A megkérdezett felsőoktatási hallgatók 40%-a, míg a fiatal alkalmazottak 45%-a nyilatkozott úgy, hogy inkább elfogadnának a mobilitás, az eszközhasználat és a közösségi médiához való hozzáférés terén nagyobb rugalmasságot biztosító állást, mint egy jobban fizető, ám kevésbé rugalmas munkahelyet.

A közösségi média és a mobil eszközök használatára vonatkozó irányelvek hatása a munkaválasztásra

– Világszerte a felsőoktatási hallgatók több mint fele (56%) véli úgy, hogy ha olyan vállalat ajánlana állást nekik, amely tiltja a közösségi média használatát, akkor vagy visszautasítaná azt, vagy elfogadná, de később igyekezne megtalálni a vállalati tiltást kijátszó kiskaput.
– A felsőoktatási hallgatók körülbelül kétharmada (64%) mondta azt, hogy az állásinterjú során tervezi, hogy rákérdez a közösségi média használatára vonatkozó vállalati irányelvekre. 
– A munkahelyeket tekintve öt alkalmazottból több mint kettő (41%) szerint vállalata a felvétel során kifejezetten rugalmas irányelveket fogalmazott meg a mobil készülékek és közösségi média használatára vonatkozóan.
– Világszerte az alkalmazottak közel harmada (31%) nyilatkozott úgy, hogy a közösségi média és a mobil eszközök használata terén mutatott jártasságuk döntő tényezőnek bizonyult abban, hogy megkapták az adott állást. Ez arra utal, hogy a vállalatok elismerik azt az értéket, amelyet az "ezredvégi generáció" képvisel azáltal, hogy a technológia eszközeit hívja segítségül a vállalat hatékonyságának és versenyelőnyének növelése érdekében.

A mobileszközök fontossága

– A felsőoktatási hallgatók és fiatal alkalmazottak fele (49%) inkább veszítené el a pénztárcáját vagy kézitáskáját, semmint okostelefonját vagy mobil készülékét.
– Az alkalmazottak több mint háromnegyede (77%) több eszközzel is rendelkezik, például noteszgéppel és okostelefonnal, illetve több telefonnal és számítógéppel. A megkérdezett alkalmazottak közül világszerte minden harmadik (33%) legalább három készüléket használ munkája során.
– A megkérdezett felsőoktatási hallgatók többsége – tízből hét (71%) – véli úgy, hogy a vállalattól kapott eszközök használatát személyes és üzleti célokra egyaránt engedélyezni kell, mert a napi életvitelükben is összemosódik a munkahelyi és a személyes szféra.
– Ötből négy felsőoktatási hallgató (81%) szeretné maga megválasztani a munkához használt mobil készülékét: vagy úgy, hogy a vállalat egy bizonyos keretet biztosít a vásárláshoz, vagy úgy, hogy saját készülékét is használja a vállalat által biztosított eszközök mellett.  
– Körülbelül tízből hét alkalmazott (68%) gondolja úgy, hogy vállalatának engedélyeznie kellene a közösségi médiához és személyes oldalakhoz való hozzáférést a céges használatú készülékekről.

Rugalmas munkavégzés és a hálózat távoli elérése

– Világszerte tízből három (29%) diák szerint jövőbeli állásában nem minősül kiváltságnak, hogy rugalmas munkaidőben és távolról is végezhesse munkáját, mert megítélésük szerint ehhez joguk van.
– Jelenleg az alkalmazottak több mint fele (57%) rendelkezik távoli eléréssel a vállalati hálózathoz, de csak minden negyedik (28%) teheti ezt meg bárhol és bármikor. Ötből kettő (43%) tartja munkája során kritikus fontosságú tényezőjének, hogy bárhol és bármikor kapcsolódhasson a munkahelyi hálózathoz.
– Tízből hét felsőoktatási hallgató (70%) véleménye az, hogy szükségtelen állandóan az irodában ülni (természetesen a fontos tárgyalásokat leszámítva), sőt, minden negyedik szerint kifejezetten javulna munkavégzési hatékonyságuk, ha a munkahelyükön kívül máshol, például otthon, is végezhetnék munkájukat. 
– A megkérdezett felsőoktatási hallgatók és alkalmazottak több mint fele igényli, hogy a vállalati adatokhoz a vállalati hálózaton keresztül otthoni számítógépéről (63%) és személyes mobil készülékéről (51%) is hozzáférhessen.

A felmérésről
– A felmérést az InsightExpress nevű amerikai piackutató cég végezte a Cisco megbízásából.
– A felmérés a felsőoktatásban tanulók és a húszas éveikben járó fiatal szakemberek körében, mindkét területen 100-100 válaszadó bevonásával készült 14 országban, ami összesen 2800 megkérdezettet részvételével.
– Az érintett országok a következők: Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Brazília, Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Németország, Olaszország, Oroszország, India, Kína, Japán és Ausztrália.

(BrandTrend)