Kategória: Aktuális.
Az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő területe a nanotechnológia, de a közvélemény alig rendelkezik megbízható ismeretekkel a technológia lehetőségeiről, korlátairól. Ennek a tájékozatlanságnak a csökkentésére írt ki az MTA MFA pályázatot olyan kísérleti eszközök megalkotására, amelyek szórakoztató és közérthető módon mutatnak be alapvető nanotechnológiai jelenségeket. A "NanoDemo" pályázat eredményét március 16-án tették közzé
A nanotudomány és nanotechnológia a 100 nanométernél kisebb mérettartományba eső szerkezetekkel foglalkozik, ahol az anyagok tulajdonsága jelentősen eltér a megszokottól. Ilyen kis méretek esetén a jelenségek vizsgálata, illetve alkalmazásuk már nem köthető kizárólagosan egyetlen tudományághoz – vagyis multidiszciplináris területről van szó. A nanotechnológia megértése és hasznosítása igényli a fizika, kémia, biológia, informatika valamint a mérnöki tudományok ismeretét.
A nanotechnológia világszerte a legdinamikusabban fejlődő K F és üzleti területté is vált, és hamarosan alapvetően befolyásolja majd mindennapi életünket. A nano-alkalmazásoktól többek között olyan területeken várhatunk megoldásokat, mint a környezetvédelem, energetika, egészségügy, vagy akár a szórakoztató elektronika.  Ennek népszerűsítésére hirdette meg az MTA MFA ötletpályázatát, hogy elsősorban a fiatalok számára a technológiát közérthetően szemléltető, játékos eszközöket hozzanak létre. A legjobb ötleteket megvalósítják, és a Csodák Palotája kiállításán, valamint egy mozgó interaktív nanotechnológiai kiállításon szeretnék bemutatni a nagyközönségnek.     
 
A zsűri elnöke Gyulai József akadémikus, az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöke volt. A zsűri további tagjai pedig Balázs László (General Electric Magyarország); Dr. Beleznay Ferenc (MTA MFA); Egyed László (Csodák Palotája) és Härtlein Károly (BME TTK) voltak. Az év elején meghirdetett pályázatra beérkezett pályaművek közül a zsűri egy fődíjas, hat ötletdíjas és egy ifjúsági díjas munkát emelt ki. 
4_csoportkep_nanodemo

A fődíjat elnyerő páros, Kárpáti Tamás és Fürjes Péter ötlete az úgynevezett Lótusz-effektus demonstrálásán alapul. A vízinövény levele felületének speciális nanoszerkezetének köszönhetően pergeti le magáról a vizet. Ezt a nanoszerkezetet alakítanák ki és építenék be az ötletgazdák egy hagyományos labirintus játékba. A kísérletező vizet cseppent a labirintus kiindulási pontjára, majd terelgeti a cseppet a "labirintusban". Mivel a víztaszító felületet a vízcsepp nem nedvesíti, ezen a területen a vizet golyó formában lehet görgetni. Amint a vízcsepp elhagyja a megmunkált felületet, elterül a felületen, ami egyben a játék végét jelenti. Tehát a nano- jelenséget felhasználva a játék során a vízcseppet használják golyóként.

2_lotusz_level_szuperhidrofob_felulete

"A NanoDemo pályázat azért fontos, mert a természettudományos-műszaki tanulmányok népszerűtlensége következtében a szakemberhiány egyre aggasztóbb méreteket ölt hazánkban, holott világszerte ez a terület a gazdasági fejlődés fő motorja. Játékos, interaktív módon pedig könnyebben tehető vonzóvá még egy komplex tudományág is.’ – fogalmazott Dr. Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója, majd hozzátette:
"Bár a Nemzeti Innovációs Hivatal elődje, az NKTH tavaly év végén támogatási szerződést kötött az MTA MFA-val az országot beutazó mobil nanotechnológiai kiállítás, mint a magyar EU elnökséghez kapcsolódó szakmai rendezvény megvalósítására, a szerződés szerint járó összeg (13,5 millió forint) átutalása hónapok óta késik. Így az intézet kénytelen volt ezt a pályázatot is saját szűkös költségvetéséből finanszírozni."
A hasonlóan megítélt szerződésekben lekötött pályázati támogatási pénzek – esetenként már egy éves – csúszásban lévő kifizetése egyébként számos fejlesztőt veszélyeztet
(BrandTrend)