Kategória: Aktuális.
A világgazdaság növekedése az idén némileg lassul, s egyre nyilvánvalóbb, hogy a válság nyertesei a fejlődő országok lesznek. Ez abban is tetten érhető, hogy mindinkább zárul az olló a fejlett és a fejlődő országok között, már ami a kockázati megítéléseket illeti.  Az idén az ország-kockázatokkal kapcsolatos legfontosabb kihívás a magánszféra eladósodottságának és a növekedés finanszírozásának a nyomon követése. A Coface nemzetközi hitelbiztosító jelenleg 156 országot minősít, közülük 28 a fejlett. Kétféle profilú fejlődést követnek kiemelt figyelemmel –  az egyik Magyarországra is jellemző. Magyarország minősítése egyébként jelenleg A4-es, ami a befektetésre ajánlott kategória alja.
 
A tavalyi 4 százalék körüli globális növekedési ütem az idén 3,4 százalék lehet csupán – vélik a Coface szakértői. Az okok közé sorolják a magánszektor adósságcsökkentésének, a megszorító költségvetési politikák európai térnyerésének, az alapanyagárak valószínűsíthető emelkedésének, valamint a világkereskedelem lassulásának együttes hatását. Ami az egyes ország-csoportokat illeti: a fejlődők növekedése 1,8 százalékos lehet az idén (tavaly 2,3 százalék volt).

Az euróövezetben mérsékelt lesz a fékeződés, a várt 1,4 százalék körüli GDP-bővülés 0,3 százalékponttal marad el a tavalyitól. A gazdasági növekedés ugyan csak mérsékelten lassul, de ezzel együtt is negatívan hat  a vállalatok átlagos hitelkockázatára  hívja fel a figyelmet a Coface, amelynek szakértői szerint mindaddig csak mérsékelt lesz ez a hatás, amíg a két év növekedése közötti különbség nem haladja meg a GDP 0,6 százalékát.

orszagminositesek

 
A válság nagy nyertesei a fejlődő országok lesznek, amelyek stabil növekedése az idén is folytatódik, bár a dinamika némileg lassul: 2010-ben a növekedés még 6,7 százalék volt, az 6,2 százalékra várják a szakértők a Coface-nál. Ám szemben az euróövezettel, ahol a magánszféra eladósodottsága államadósság kockázatot eredményezett, a feltörekvő gazdaságokat nem húzza vissza ilyen teher. Persze a feltörekvők sem immunisak a magánszektor eladósodottságával szemben. Kérdés tehát, hogyan lehet finanszírozni az idén még ebben a térségben folytatódó beruházási boomot?
 
Kétféle profilt kell figyelemmel kísérni az idén – vélik a Coface szakértői.  Egyrészt a "lengyel-brazil"-t, amelynek jellemzője, hogy a vállalatok inkább a külföld felé adósodnak el, miután a helyi bankok túlságosan passzívak és a kamatok magasak. Ezekben az országokban mindinkább kockázatot jelent, hogy egyre több a devizában eladósodott cégek száma. Ezt a kategóriát lehetne akár "lengyel-brazil-magyarnak" is hívni – állítja Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője. Mint mondja:  a belföldi hitelhez jutás nálunk igen nehéz, ezért vagy devizában vagy külföldi forrásokból adósodott el a magánszféra, s az állam is rendre külföldön vesz fel hitelt, elég ha az IMF-EU-Világbank csomagra vagy éppen az utóbbi időszak külföldi kibocsátásaira gondolunk.

A másik, monitorozást igénylő profil az úgynevezett "kínai-vietnámi", amelynek lényege, hogy a vállalatok helyi valutában adósodnak el helyi bankoknál, amelyek azonban gyakran nem képesek megfelelően felmérni a kockázatokat. A nagyon eladósodott, gyakran nem is transzparensen működő vállalkozások bajba kerülhetnek.

Egy új jelenségre is felhívja a figyelmet a Coface, nevezetesen arra, hogy mind erőteljesebben konvergál a fejlett, illetve a fejlődő országok kockázata. A fejlett és a fejlődő országok kockázata közötti olló szűkülését egyébként trendfordulónak ítélik. Ez a fejlődők teljesítményének stabilitásával, valamint azzal áll összefüggésben, hogy vállalkozásaik a válság idején is fizetőképesek maradtak. A fejlődők aktivitási rátája komoly és stabil, emellett erős a finanszírozási képességük is, miközben a fejlett országok kockázata nőtt. Ami az utóbbiakat illeti: a vizsgált 28 közül csak 9 tudott visszaállni a válság előtti szintre.
 
Általában véve pozitív, hogy tavaly több ország kockázata csökkent, mint amennyié nőtt, ami arra utal, hogy nem kell tartani úgynevezett dupla W recessziótól. Míg ugyanis 2009-ben a Coface 23 ország kockázat-besorolásán javított, vagy látott el pozitív kilátással, illetve 47 esetben minősített le vagy látott el negatív kilátással egy besorolást, 2010-ben 47 volt a pozitív, s csak 6 volt a negatív változtatás.

"Magyarország kimaradt a tavalyi besorolás-változtatásból, szerencsére továbbra is A4-es a minősítésünk, ami a hét kategória közül még 4 legjobb, befektetési szintet jelentőn belül van, igaz annak az alja" – mutat rá Bagyura András, hozzátéve: "hasonlóképpen a befektetési kategória legalján található Magyarország az olyan hitelminősítőknél, mint a Standard & Poor’s, a Moody’s vagy a Fitch".

Reméli, helyzetünk stabilizálódik, sőt talán még javítás is bekövetkezhet, amihez azonban az kell, hogy folytatódjon a hiánycsökkentés, illetve, hogy a februárra ígért reform-bejelentéseket kedvezően fogadja a piac.

"Hagyományosan az országkockázatot a fejlődő országokra értettük eddig, s arra, hogy jelentős rizikót hordoz devizában denominált eladósodottságuk. Ám az euróövezet megmutatta, hogy akkor is válságba lehet jutni, ha a jelentős külső adósság hazai valutában denominált" – mutatott rá François David. A Coface elnöke hozzátette: "az eddigi rendszer szétesőben van, s a változások megerősítik a módszer megváltoztatására irányuló szándékainkat. A Coface valójában soha nem tett ilyenfajta különbséget a fejlődő és a fejlett ország között."
 
Tény és való: a válság előtt a fejlett országok körében a legalacsonyabb besorolás A2 volt, miközben csak 9 fejlődő országnak volt ilyen vagy ennél jobb minősítése. Tavaly a fejlettek közül a legrosszabb minősítés A4 volt, miközben 27 fejlődő ország – köztük Kína, Törökország, Brazília, India és Lengyelország – besorolása egyezett meg ezzel, illetve volt jobb ennél, s rendelkezik jelenleg kedvezőbb minősítéssel, mint Görögország, Írország vagy Portugália, amelyek – akár magán-, akár állami – adósságbuborékba kerültek. Törökország például jelenleg csak egy osztályzattal marad el az Egyesült Királyságtól, de Lengyelország jobbal rendelkezik Írországnál.

Magyarország számára az egyik legnagyobb kockázat jelenleg éppen ezzel áll összefüggésben – derül ki Bagyura András szavaiból – "Mint fejlődő ország nem képes csatlakozni ahhoz a csoporthoz, amely közelít a fejlettekhez mind megítélésben, mind kockázatban, mind gazdasági teljesítményben. Ebből a szempontból is nagyon fontosak lesznek a várva várt februári kormányzati reform-bejelentések, amelyek megmutathatják, sikerül-e a magyar gazdaságnak is olyan pályára állnia, amely csökkenti a leszakadásunkat az erőteljesen konvergáló országokhoz képest" Bagyura András Lengyelországot és Észtországot említi követendő példaként.
 
Megjegyzés: Az országkockázati besorolás nem a szuverén adósságra vonatkozik, hanem egy adott országban a rövid távú üzleti tranzakciók esetén az átlagos kockázat szintjét tükrözi. Azaz ez a besorolás nem egyezik meg az egyes cégekre érvényes osztályzatokkal, amelyeket az adott cégekre jellemző sajátosságok jelentősen befolyásolhatnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az üzleti partnerek az adott országban található cég külön besorolását is megvizsgálják, mielőtt tranzakciókat kezdeményeznek.
(BrandTrend)