Kategória: Aktuális.

"Eddig az a szemlélet jellemezte a gazdálkodásunkat, hogy mennyi bevételt tud termelni az MTI. Én azt mondtam, hogy fordítsuk meg ezt a gondolkodást, s az legyen a fő szempont, hogy hány emberhez tudja eljuttatni a híreket. Egy, az adófizetők pénzéből fenntartott nemzeti hírügynökségnek a hatékonysága ugyanis szerintem elsősorban nem azon mérhető, hogy mennyi bevétele van, hanem hogy hány emberhez jutnak el a hírei.- mondta Belénessy Csaba a napi gazdaságnak adott interjúban.

N.G.: Ha az újságok szerkesztőségei ingyen jutnak a hírekhez, az bevételkiesést jelent az MTI-nek. Ezt az állam állja, vagy honnan lesz meg ennek a fedezete?

B.CS.: "Az 1,8 milliárd forintos saját bevételünk egy része az állami intézményektől, illetve a közmédiumoktól és az ingatlanhasznosításból származott. Ezzel az állam az egyik zsebéből a másikba rakott körülbelül évi 1,1 milliárd forintot, a klasszikus kereskedelmi bevétel pedig 700-800 millió forintot tett ki. Ez utóbbi esik tehát most ki, s ez pótolható állami forrásból. Azért a későbbiekben is lesznek saját bevételeink, hisz nem lesz minden ingyen, például a gazdasági témájú különleges válogatásokért a későbbiekben is fizetni kell."

N.G.: A decemberben elfogadott médiatörvény szerint a Magyar Távirati Iroda (MTI) Zrt. kizárólagos joggal gyárt majd hírműsorokat a Magyar Rádió, a Magyar Televízió (MTV) és Duna Televízió számára. Mikortól láthatóak ezek a műsorok?

B.CS.: Ezek a változások nem egyszerre, nem varázsütésre mennek végbe, egy éven át tartó folyamat eredménye lesz a hírműsorok megújítása, az összevonás első jelei remélhetőleg már tavasztól láthatóak lesznek. Addig persze még számtalan részletet ki kell dolgoznunk, például a mikrofonokra helyezett MTI feliratú mandzsetta prototípusa már elkészült, de tavasszal lesznek már más látható jelei a változásnak, új híradóelemek s talán új arcok is megjelennek. Elképzelhető, hogy ekkor már közös irányítás alá kerül az MTV, a Duna Televízió híradója és a Magyar Rádió Krónikája. Most úgy vagyunk, mint amikor a gyöngyhalász jön a tenger mélyéről, csak az utolsó métereken látható, az pedig csak még később, a csónakban, hogy mit is hozott a hálójában. Azt még nem tudjuk, hogy tavaszra meddig jutunk el, de szeretnénk a munkát minél előbb elvégezni.

N.G.:Egy szerkesztőség gyártja majd a hírműsorokat valamennyi közmédium számára?

B.CS.: Az MTI mint hírkésztő műhely változatlan marad, a későbbiekben is hírt ad minden említésre méltó dologról. A közmédiumok számára pedig szintén az átalakított MTI készíti a Híradókat és a Krónikákat. Lesz majd egy közös műsor-előkészítő, szervező egység – ilyen egyébként napjainkban is van minden intézménynél -, az ott dolgozó emberek folyamatosan gyűjtik majd az adott napra várható eseményeket, s a turnusvezető dönti el, hogy melyiket, milyen platformokon dolgozzák fel. A helyszínre többnyire egy öttagú – egy operatőrből, egy fotó-, egy rádió-, egy tévériporterből és egy írott sajtós kollégából álló – stáb megy majd ki. Az általuk készített nyersanyagot pedig – attól függően, hogy melyik platformon jelenik meg a híradás – a kollégák tovább csiszolják. Lesz rádiós és tévés változat, s ha a téma megkívánja, születhet az MTV-re vagy Duna Televízióra szabott feldolgozás is. Minden műsornak lesz felelős szerkesztője, aki összeállítja a Híradót vagy Krónikát.

A teljes interjú a Napi Gazdaságban olvasható
(BrandTrend)