Hivatalosan is megkezdődött a márkák versenye a 2010-es Superbrands, illetve Business Superbrands, – fogyasztói és üzleti- védjegyekért, idén először pedig külön a Magyarbrands címekért is folyik majd a küzdelem.
A bíráló bizottság alakuló ülésén a "harminchármak", vagyis a független és önálló szakmai bírák megkapták az értékelő lapokat és az útmutatót a döntésekhez. A több százezres termékadatbázis, illetve a félmillió működő vállalkozás szűrésével kategóriánként 10-50 márkát kell majd szakmai és személyes tapasztalataik alapján pontozniuk, végül valamennyi lista összesítésével derül ki, kik viselhetik majd 2010 "szuper" védjegyeit. A szuper business- címre a legnagyobb nyereségű, illetve árbevételű vállalatok mellett az egyes szektorok iparkamarái, egyesületei, szakmai szervezetei által javasolt cégek kerültek a versenybe, akiket sikerességük és nem utolsó sorban etikai ismérveik alapján szavaztak a befutók közé.
Az idén debütáló Magyarbrands védjegy esetében még arról is szavazhat a zsűri, mely termékeket sorol a versenybe. A bírák döntenek arról, hogy elegendő lehet-e a név, a márka története a "magyarságukhoz"? Avagy döntő az is, milyen a gyártó cég tulajdonosi szerkezete, a piaci szerepe, hol van a székhelye, kikből áll a menedzsmentje, kik versenghetnek a Magyarbrands védjegyért. Hogy a Baba, a Tomi, a Biopon, vagy a most a világűrbe tesztelésre küldött fémhab, vagy a "mi autónkként" hirdetett Suzuki, a Richter, a Graphisoft valóban magyar terméknek, illetve cégnek számít-e? Hamarosan kiderül. A védjegy új birtokosait pedig "világhódító" útra is nevezi a zsűri, hiszen egy angol nyelvű könyvbe gyűjtve számos országba jut majd el a hírük, tudhatják majd meg a világ többi pontján is, hogy a termék nemcsak kiváló, de magyar termék is, s hódíthatnak a nemzetközi piacokon.
Magyarország hat éve csatlakozott a Nagy-Brittaniából indult Superbrands kezdeményezéshez, amely már a világ 87 pontján működik. Wiszkidenszky András, a Superbrands igazgatója szerint az idén már hatodik alkalommal kiosztandó védjegy szerepe és helye folyamatosan bővül és alakul. Az 1995-ben, egy, a márkákkal foglalkozó angol rádióműsorból "kinőtt" Superbrands ma már a legnagyobb, a világ 87 országában a brendek mércéje.
"A Superbrands igazodási pont, értékrendet és etikai alapokat teremt, professzionizmust jelent és jelentős szerepet feltételez a társadalmi felelősségvállalásban." – mondta Wiszkidenszky András, a Superbrands Magyarország igazgatója a versenyt indító, alakuló ülésen.
"A márka értékét az adja, a fájdalom és az élvezet arányát miként befolyásolja. Vagyis mennyire képes csökkenteni a rossz érzést, s helyette örömet szerezni. A válság hatására átértékelődött a márkák szerepe, leginkább az kell, hogy adjon biztonságot, gondoskodást, legyen empatikus." – szedte megszemélyesítő gondolatba a márkák szerepét az ülésen dr. Serényi János, a Superbrands Program szakmai igazgatója. "Régóta ismerlek, de Te is ismersz, hiszen segíted az életemet" – írta át a brandek szerepét az elnök.
Ahogy Dr. Kázmér Judit, a Magyar Lapkiadók Egyesületének, valamint most az üzleti védjegyről döntő bizottság elnöke fogalmazott, az általunk kedvelt, vagy ismert márkák sokat elárulnak életünkről. Mikor születtünk, hol nőttünk föl és milyen szokásaink voltak, vagy vannak, mind-mind kiderül a választásainkból. Az elnök szerint a Superbrands ma már fogalom, értéke pedig évről évre nő.
"Ahogy a mértékben az érték, úgy az orientáció és a reputáció, az ismertség az, ami meghatározza a márkák helyét és szerepét. Az elmúlt öt évben a cégek a díjat megszerették, s érezhetően ragaszkodnak a "márkakeresztségben" megszerzett kiváltságukhoz." – értékelte a védjegyet dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal, illetve a most felállt zsűri elnökeként. "Önigazolás és beazonosítás" – ez, amit Bendzsel Miklós szerint az új védjegy hozhat. "A klasszikus márkák ugyanis szociológiai dimenzióban nézve értékkötődéseket fejeznek ki, felidézésük, beazonosításuk pedig történelmi "tanúköveket" hoznak elő." – fogalmazott a zsűri elnöke.
Az idén először meghirdetett Magyarbrands pedig globálisan is segítheti a magyar termékek nemzetközi beazonosítását, hogy minél kisebb esélye legyen annak, ami például a Sanghaji világkiállításon megtörtént.
"Itt a Rubik kockát mindenki ismerte, ötből négynek viszont fogalma sem volt arról, hogy Rubik Ernő magyar." – emlékeztetett Bendzsel Miklós. ő egyébként azt jósolja, hogy az agrár-, élelmiszer- és húsipari termékek, borok, pálinkák, szalámik, vagy a halasi csipke az egyik csoport, ahonnan sok magyar termék nyerhet majd védjegyet. A másik, a maguk idejében világmárkák köre, vagy klasszikus brendek, mint a Tungsram, a Tomi, a Biopon, vagy a Baba, míg a harmadik "szupercsoportba" a különleges, világpiacon is újat hozó termékek, mint a fémhab, a magyar szoftverpiac, kutatási területek újdonságai. – fogalmazott az elnök.
(BrandTrend)
