Kategória: Aktuális.

netokracia

Különböző alternatív zeneletöltői piaci modell ismert szerte a világban:

– A zenék értékét döntsék el az adott oldal letöltési statisztikái. A szám egy minimum értékről indul, pl. 50.- Ft, de ez a letöltések növekedésével felmehet max. pl. 250.- Ft-ig. Tehát az alapján nő az ár, hogy hányan töltik le, hányan érdeklődnek iránta.
– Avagy fordított esetben, egy szám ára 250.- Ft-ról indul és a népszerűsége mértékében csökkenhet minimum 50.- Ft-ig. 
– Egy másik, a www.sellaband.com -hoz hasonló innovatív megoldást magyar viszonyokra lehetne szabni. Ott, korábban slágerlistával népszerűsítették a zenéket, és ezen nem tudtak továbblépni a kiadók, azokat a bandákat futtatták, akik nekik tetszettek. A Sellaband rendszerében feltölthetők a bandák zenéi, és a felhasználók támogathatják fejenként 10 dollárral az előadót (akár többször 10-zel is), és ha elérik az 50.000 dollárt és az 5000 rajongót, akkor ebből kiadnak egy CD-t, és a felét a befektetők visszakapják, valamint az eladásokból is részesülnek. Emellett az oldal hirdetésekre épít, továbbá ez újszerű és alternatív megoldás a közönségkutatásokra is.
– Fontos, hogy ezek a webshopok olyan számokat is összeszedjenek, amelyek nem már nem, avagy soha nem is voltak jogdíjkötelesek, tehát szabadon letölthetők, terjeszthetők, csak éppen már nehéz hozzájuk jutni. Ez eleve vonzó lehet, így az oldalra csalogatja a vásárlót: egy helyen megtalálja az ingyenes és a fizetős tartalmakat.
– A Columbia Records javaslata szerint folyamatosan hozzá lehetne férni bármilyen eszközön keresztül az adott tartalomhoz, streamingelve (akár mobiltelefonon is), nem pedig  „birtokolva”: folyamatosan hozzáférve az adott tartalomhoz.
– A felhasználó letöltheti a zenét, de reklám van hozzá, melyet meg kell nézni, ez a bevétel fedezi a letöltés költségeit.
– Ingyenes letöltési lehetőség, DRM (másolásvédett) mentes elképzelésekkel, hirdetési modell alapján. A másolásvédelem eleve nem a legjobb megoldás, mindig fel fogják törni, ami végeláthatatlan küzdelmet eredményez.
– A www.spotify.com -hoz hasonló elképzelések alapján több kategóriába sorolnák a felhasználókat. Van, aki ingyen férhet hozzá a tartalomhoz, fizetés nélkül, de el kell viselnie a reklámokat; van, aki időlegesen fizet, így a reklámok megszűnnek. És van, aki hosszabb távra fizet elő, így mobilra is letölthet zenét, offline is hallgathatja (nem kell streaming), eleve jobb a zene minősége, továbbá nincs országhoz, vagy IP címhez kötve, tehát a világ bármely részén letölthet, PC-től kezdve a nootebook-on át a mobil platformokig.
– A legegyszerűbb talán mégis az lenne, ha a piac szempontjából több, széles réteget kiszolgáló, dinamikus árazású, online zeneletöltő bolt jönne létre (pl.: iTunes). A fix árak alkalmazásával csorbult a vásárlók érdeke, a rögzített árakat kénytelenek voltak elfogadni, vagyis passzív, árelfogadó helyzetbe kényszerültek, de a dinamikus árazás lényege, hogy alkalmazkodik a vevők preferenciáihoz.

Miért van ezekre szükség? Mert a jelenlegi megoldások, nem célra vezetőek, azt gondolom, a piac egyetlen dolgot tehet, méghozzá elébe megy a felhasználók igényeinek. Az offline zenei piacnak gyorsan meg kell alapoznia az online piacot, aztán ott is megjelenhet.
A jelenlegi rendszer egyedül a nagy kiadók érdekeit védi, holott komoly tanulmányok mutatták ki, hogy a piac szempontjából pozitív hatásúak a széles réteget kiszolgáló, dinamikus árazású online zeneletöltő boltok. A Harvard Business School 2009. május 15-én megjelentetett kutatásában (http://nol.hu/tud-tech/a_kiadok_nyernek_a_fajlcseren), melyben arra keresték a választ, hogy a fájlletöltések valóban megrövidítik-e a kiadókat és előadókat, azt az egyszerű választ kapták, hogy nem. Az internet jelenleg ugyanis növeli az érdeklődést a fizetős tartalmak iránt. A Napster megjelenése óta a kiadók jelentősen több zenei anyagot tudtak értékesíteni, de igaz ez a könyvekre, filmekre is. 2000 után a korábbiaknál sokkal több zenekar jutott el a fogyasztói tudatba, mint korábban, és ez vitathatatlanul az internet világának köszönhető.
Többen kételkedtek azon a kutatási anyagok hitelességében melyek azt állították, hogy ez az eladások csökkenésével járt. A kutatások azért váltak megkérdőjelezhetővé, mert mindig ugyanaz a pár nagy multinacionális cég, és az ő érdekképviseleti szerveik hangoztatták ezt. A Harvard Business School kutatása alapján nem a fizetős zene iránti kereslet csökkent, csupán a nagy cégek monopóliumhelyzete változott. "Ami a konkrét adatokat illeti: az USA-ban 2000-ben 35.516 albumot adtak ki, 2007-ben viszont már 79.695-öt (ebből 25.159 kizárólag digitális formában jelent meg)."
Arra következtetnek, hogy a szerzői jogok szigorítása – mellyel folyamatosan élnek a lobbi szervezetek – nem szolgálja a zeneipar érdekeit, maximum a multikat, akiknek a profitja a kisebb előadók műveinek a könnyebb terjedése miatt elkezdett csökkenni. Az Index.hu által készített nem reprezentatív felmérésből arra lehet következtetni, hogy a legmegrögzöttebb torrentezők is hajlandóak lennének fizetni, ha lenne az elvárásaiknak megfelelő zenei letöltő oldal.
Bodó Balázs, A szerzői jog titkos élete c. előadásából idézve: "Ott virágzik fel a kalózkodás, ott látunk rendszerdöntő, rendszerváltó kalózokat, ahol a piac szisztematikusan kudarcot vall, tehát ott, ahol az ár, a kínálat, a cenzúra nem hagyja rendesen működni a piacot."

És ahogy az Index, bár nem reprezentatív, de mindenképen jelzésértékű cikke és kutatása is mutatja: "Ha lenne a fájlcserének olcsó és kényelmes alternatívája Magyarországon, saját bevallásuk szerint még a legelvetemültebb kalózok is hajlandók lennének ott vásárolni olykor, ahelyett hogy ingyen letöltik torrentről a zenéket." –http://index.hu/tech/net/2010/01/29/szegeny_ember_itunesa 

A jelenlegi helyzet hátrányai:

– Egész albumokat kell megvásárolni.
– Sok szám, album már nem szerezhető be a boltokban.
– Egy átlagos, 3-4000 Ft-os CD-t rengeteg olyan díj terhel, amely online letöltés esetén nem keletkezik. (terjesztési költség, a lemez előállításának költsége, a borító nyomtatásának példányonkénti ára, a becsomagolás, és a tok)
– Olyan is kifizeti az üres hordozói díjat, aki soha nem fog zenéket másolni.
– Olyan előadó is részesül az átalánydíjból, akit adott adathordozó vásárló nem is hallgat.
– Pontatlanul mérhetők a televíziókban, rádiókban, és egyéb intézményekben sugárzott zenék és ezek arányában történő bevétel elosztás. Az internet ebből a szempontból sokkal jobban nyomon követhető médium, de nem az egyetlen médium, ahol zenéket lehet elérni – mérni viszont minden médiumot szükséges.

Az online zenei letöltő oldalak előnyei:

– Nem kell egész albumokat megvásárolni, lehet akár csak pár számot is.
– Nincs CD-gyártási, borítónyomtatási, raktározási és göngyöleg költség.
– Pár kattintással a számítógépen/mobilon lehet az anyag.
– Szerzői jogvédelem alatt már nem álló anyagok is fellelhetők a rendszerben, ezzel is látogatottságot és letöltést generálva.
– Pontosabban követhetővé válnának a zenei trendek, igények a letöltések alapján.

Ma Magyarországon rengeteg megvásárolt adathordozót (CD, DVD, pendrive, kazetta, stb…) üres hordozói díj terhel. Ebből pótolják az alkotóknak a zeneletöltésekből, másolásokból származó bevételkiesését. Ezt az is megfizetni, aki családi fotókat vagy saját fájlokat tárol ezeken! A legtöbben nem azért vesznek pendrive-ot, vagy DVD-t, hogy zenéket másoljanak rá, de ha ezt is teszik, messze nem biztos, hogy jogdíjköteles állományokat tesznek az adathordozóra, vagy éppen már fizettek jogdíjat a zenéért. Aki viszont ilyen tartalmak tárolására kívánja használni, nem biztos, hogy Magyarországon veszi drágán a nyers CD-t/DVD-t. Ergo azon hajtják be a pénzt, aki "ártatlan" – nem mintha a többiek bármiben is bűnösök lennének. A jelenlegi rendszer újragondolása és az esetleges későbbi tömeges díjbeszedések (internetes átalánydíj a letöltésekért) elkerülése érdekében olyan üzleti modelleket és online letöltő boltokat javaslunk, amelyekben az ingyenes tartalmak letöltése mellett megjelenik a fizetős modell: bevételt biztosít az alkotóknak, a felhasználót pedig megszabadítja a szükségtelen anyagi terhektől. Mindenki jól jár. Mindenki sokkal jobban jár.

Legyél Te Magyarország NetMiniszterelnöke!
Horváth Dávid: "NetMiniszterelnök jelölt" 1.rész, ”2010 a NetOkrácia éve!”

Április 1-jén a www.netminiszterelnok.hu oldalon szavazzatok Horváth Dávid NetMiniszterelnök-jelöltre!
(BrandTrend)