Kategória: Aktuális.

A kereskedelem Magyarországon, csakúgy, mint az unióban az egyik legnagyobb foglalkoztató, több mint félmillió munkavállaló dolgozik a szakmában és mindent összevetve, több mint egymillió embernek ad megélhetési lehetőséget.

Herczog László szociális és munkaügyi miniszter nyitotta az Európai Kereskedelem Napját, beszédében megerősítette, hogy az ágazat a legerősebb foglalkoztató és a legnagyobb áfabefizető, így lényegében megkerülhetetlen a nemzetgazdaságban. Mint mondta november végén szeretnék összehívni az ágazati párbeszéd kollégiumot, hogy sikerüljön létrehozni a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt fogyasztói chartát.

Mester Zoltán a gazdasági tárca szakállamtitkára arról beszélt, hogy idéntől már a kereskedelmi vállalkozások is hozzájuthatnak a forgóeszköz hitelekhez, ugyanis tény, hogy a magyar kiskereskedelem, csakúgy mint a magyar kis és középvállalati réteg rendkívül tőkeszegény. Megerősítette, hogy a kormányzat továbbra is támogatja a Széchenyi Kártyát.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kormány gyenge gazdaságélénkítő szerepéről beszélt. Leszögezte, az országnak valódi gazdaságpolitikára lenne szüksége, ugyanis jelenleg a fiskális politika mindent elnyom. Szerinte az ország versenyképessége továbbra is katasztrófális, a magas kamatok megfojtják a befektetéseket. Ami a kereskedelmet illeti: Parragh shownak titulálta a mezőgazdasági tárca kiskereskedelemre vonatkozó 80 százalékos magyar áru arányra tett próbálkozásait.

Demjan_Sandor
Demján Sándor a VOSZ ügyvezető elnöke

Demján Sándor a VOSZ ügyvezető elnöke szerint nincs szégyenkezni valója a magyar kiskereskedelemnek, mind színvonalba, mint szolgáltatásban eléri a nyugati szintet. Hozzátette addig nem fogja lekőrözni a fejlettebb gazdaságok kiskereskedelmét, amíg Magyarországon a belső termelés nem növekszik, amíg a valós áru termeléssel foglalkozók létszáma alacsony. Ha a belső termelés végre újra növekedésnek indul a kiskereskedelemnek is nőhet a mozgástere. Demján beszédében leszögezte patriótaként fontosnak tartja a hazai termékeket, de szerinte a kereskedelemnek nem feladata a piacon nem versenyképes magyar termékek forgalmazása. Az államnak kell megteremteni azt a gazdasági környezetet, amelyben az áru piacképessé válik.

Az Európai Kereskedelem Napját lezáró kerakasztal beszélgetés résztvevői közül többen kiemelték, hogy a kiskereskedelemmel szembeni elvárások fokozatosan nőnek, miközben a politika rendre az ágazatot veszi elő, ha valamit szeretne elérni. Ennek megelőzése érdekében az ágazat szeretné elérni, hogy tárca szintű szakpolitikai szervezet jönne létre, amely koordinálná a kiskereskedelmet és az érintő ágazatokat befolyásoló szabályozást.

Megoszlottak a kerekasztal résztvevőinek véleménye azon, hogy várható-e a következő félévben újabb elbocsátás hullám a szektorban. Ugyanis tény, hogy a kiskereskedelem benne volt az első három leépítő szektorban. A kereskedők szerint a létszám már olyan alacsony, hogy ha ennél lejjebb mennek, nem képesek betartani a munka törvénykönyve által előírt szabályokat. Mások szerint viszont a kiskereskedelem a következő időben nem bővül (például Demján Sándor szerint sem és úgy véli, az a kisvállalkozás, amely nem képes hasznot hozni, jobb, ha kiszáll és megvárja azt a gazdasági környezetet, amikor kedvezőbb lehetőségek mutatkoznak a befektetésre), így várhatóan tovább csökken a kiskereskedelemben a létszám.

DrSzikora_Janos_Mester_Zoltan_Demjan_Sando__DrParragh_Laszlo__Krisan_Laszlo
Dr. Szikora János, Mester Zoltán, Demján Sándor, Dr. Parragh László, Krisán László

Ebben az évben a kereskedelem napja tematikusan az ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe köré épül.

A recesszió – az optimista előrejelzések szerint – legalább 250-300 milliárd forint forgalmat visz el a szektortól, a GDP visszaesése miatt azonban nem kizárt, hogy a kieső forgalom mértéke meghaladja az 500 milliárd forintot is. Ez egy közepesen jó hónap forgalma a teljes ágazatot tekintve.

Az első félévben az élelmiszer- és a vegyes kiskereskedelmi forgalom volumene 2-4 százalékkal esett vissza, s az évnek ugyan nincs vége, a karácsonyi szezon hátra van, de az már most prognosztizálható, hogy a forgalom csökkenés trendje nem fordul meg. Ezzel 2009-ben immár harmadik éve csökken folyamatosan a kiskereskedelmi forgalom, vagyis a szektor az elmúlt időszak legnehezebb időszakát éli. Ilyen gazdasági környezetben kell az ágazatnak megbirkóznia a recesszió miatt újra feléledő feketekereskedelemmel és a szigorodó jogszabályi környezettel.

Mostohán kezelt ágazat

Az uniós tagországokban nem ritka, hogy a hatalmon levő kormányok a kiskereskedelem időről időre megugró hasznát indokolatlan mértékben elvonják és azt a gazdaság más szegmenseibe visszaforgatják. A trend Magyarországon is ebbe az irányba mutat. Az ágazatot meglehetősen mostohán kezeli a hazai gazdaságirányítás.
A kereskedelmi törvény elfogadása óta az ágazatot több szabályozóval is indokolatlanul sújtották.

Ilyen például a termékdíj szabályozás módosítása, a benne foglalt úgynevezett palacktörvénnyel és a kereskedelmi csomagolásokra kivetett "büntető" adóval, amely a szektort az elmúlt két évben több mint 10 milliárd forinttal terhelte meg úgy, hogy a szabályozás nem oldotta meg a palackok környezetterhelésének problémáját.

Ezt követően ugyancsak sérelmes volt az a huzavona, amely az élelmiszerlánc törvény körül zajlott és egyértelműen arra éleződött ki a vita, hogyan lehet még szorosabbá tenni a legális kiskereskedelem feletti amúgy is fullasztó ellenőrzést. (Mindeközben a feketekereskedelem az illegális piacokon tovább folytatódik és belegondolni is rémisztő, hogy a feltárt élelmiszerhamisítási ügyekből kiindulva hány feltáratlan eset marad még). Épp ezért az ágazat akkor szorosan együttműködött a törvényalkotókkal, hogy a hatóságok hatékonyabban vehessék fel a küzdelmet a "köztörvényes" csalók ellen, még akkor is, ha a kereskedelem lényegében a saját mozgásterét szűkítette ezzel.

Nem sokkal később a fő ellenőrző hatóság felügyeleti szervezete a Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztérium az Élelmiszer Termékpálya Kódex-szel állt elő, amelyről kiderült, hogy számos pontja az uniós és a magyar jogba ütközik. Bár az ágazat képviselői jelezték aggályukat a pontok miatt, a minisztérium képviselete mindenkit megnyugtatott, hogy képes kezelni a jogszabályi ütközéseket. Miután az ágazat képviselői aláírták a kódexet kiderült, hogy a szaktárca semmilyen lépést nem tett az ütközések kiküszöbölésére és a kódexet a Gazdasági Versenyhivatal kezdte el vizsgálni.
Nem sokkal később a Parlament elfogadta a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó, termékpálya szabályozást anélkül, hogy egyeztette volna az ágazat képviselőivel. Később a joganyagot a Köztársasági Elnök visszaküldte újragondolásra az Országgyűlésnek. A Parlament október 12-én jelentős módosításokkal újra elfogadta a szóban forgó szabályozást, amely lényegében már csak arra alkalmas, hogy szűkítse az ágazat vállalkozásainak mozgásterét, illetve tovább erősítse a kereskedelem feletti ellenőrzést.
A fentiek alapján elodázhatatlan az ágazat tevékenységét segítő és koordináló tárcaszintű szakmapolitikai szervezeti egység megteremtése.

A kereskedelem a nemzetgazdaság egyik leginnovatívabb szereplője

A jogi környezetváltozás ellenére a kiskereskedelmi ágazat a nemzetgazdaság egyik leginnovatívabb szereplője maradt. A gazdasági visszaesés ellenére sem csökkent a beruházások száma, újabb szereplők jelentek meg a piacon, jelezvén, hogy a magyar kiskereskedelembe való befektetési lehetőségek továbbra is vonzóak.

A kiegyensúlyozatlan gazdaságpolitikai lépések, illetve az üzleti haszon jelentős mértékű elvonásának hatása idővel visszaüthet, hiszen a gyengélkedő gazdasági környezetben elérhető banki források csökkenésével a vállalatok profittermelő képessége elsőrendű kérdéssé vált a beruházások tekintetében. Ha a profit szűkül, a beruházások elmaradnak. A szektor beleszürkülhet az alaposan megtépázott magyar nemzetgazdaság egészébe. Mindennél fontosabb, hogy a magyar kiskereskedelem képes legyen folyamatosan fejleszteni, képezni munkaerejét, utánpótlását, hogy új munkahelyeket teremtsen és az így megtermelt hozzáadott értékkel, megtartsa előkelő pozícióját a közteherviselés – vagyis az adó- és járulékfizetés területén.
(BrandTrend)