Kategória: Aktuális.

A pénzügyi szektor veszteségei hatalmasak, óriási szereplők jutottak csődbe vagy kényszerházasságba. A pénzvilágban csak nagy válság idején előforduló bizalom- és likviditáshiány keletkezett.

Az USA – GDP-jének legalább 5%-át kitevő – példátlan állami mentőakcióra kényszerült. A központi bankok folyamatosan pénzt pumpálnak a bankrendszerbe. A pénzintézeti és tőzsdei vagyonvesztés hosszú ideig lassítja a világgazdaság növekedését. A kormányok és jegybankok lépései arra valószínűleg elegendők, hogy a pánikot csillapítsák, de az így keletkezett nagy összegű többletkiadás a következő évek adóprogramjaiban és inflációjában meg kell, hogy jelenjen. A tartós megoldáshoz intézményi és szabályozási reformok is szükségesek. Mindez recessziós veszélyt okoz az EU-ban is, nyilvánvalóan rontva a magyar gazdasági fejlődés lehetőségeit.

Magyarországon a belpolitikai helyzet a 2008. márciusi népszavazás után, a koalíció szakadása következtében a korábbinál is bizonytalanabbá vált. A politikai küzdelem természetes módon 2008 őszére – az adótörvények és a költségvetés parlamenti elfogadtatásának időszakára – éleződik ki. Bár látszólag a gazdaság fő kérdései kerültek a fókuszba, a politikai erők többsége semmilyen konkrét átfogó elképzelést nem vázol fel. Ugyanakkor a gazdasági helyzet, ha szerényen is, de javul: főleg az egyensúly, de a növekedés is némileg kedvezőbb a tervezettnél. Az infláció lassul, a kamatszint magas, a forint erős, a foglalkoztatás nem nő, a beruházási tevékenység nyomott.

2008 első nyolc hónapjában az államháztartási hiány a GDP 2,4%-át, az éves előirányzat 65%-át tette ki (tavaly 75%-át). A kormány által év közben csökkentett, a GDP 3,8%-át kitevő deficitcél teljesülése reális, sőt még alacsonyabb is lehet. Az áruforgalmi egyenleg I. félévi aktívuma a romló világpiaci konjunktúra, a hazai beruházási és fogyasztói kereslet emelkedése, továbbá a cserearányok kb. 1%-os romlása következtében az év végére várhatóan eltűnik. A külső finanszírozási igény 3,5 milliárd euróra (a GDP 3,1%-ára) csökken.

A gazdasági növekedés II. negyedévi üteme már meghaladja az EU átlagát, de jóval elmarad a közép-európai országok mögött, magasabb viszont a recesszióba került baltiaknál. A II. félévben – főleg az agrárszektornak, valamint a 2007-ben visszaesett ágazatok stabilizálódásának (az alacsony bázisnak) köszönhetően – 3,5% körüli, ezzel az év egészében 2,7%-os GDP-növekedés várható. A GKI kissé lefelé korrigálta GDP-előrejelzését, főleg a romló európai konjunktúra miatt. A mezőgazdaságot feljebb, az ipar, az építőipar és a szolgáltatások teljesítményét lejjebb vittük. A (közszolgáltatások és mezőgazdaság nélküli) magnövekedés a korábbi évek 4,5%-os átlagával és a 2007-es 3,1%-kal szemben 2008-ban csak 2% körül lesz, főleg az európai konjunktúra lassulása, illetve a hazai üzleti szolgáltatások mérséklődő dinamikája következtében. A növekedés korábbi húzóereje, az ipari export üteme májustól zuhan. Míg az első négy hónapban átlagosan több mint 12%-kal emelkedett a kivitel volumene, az azt követő három hónapban már csak 0,8%-kal. A kivitelben – részben a már alacsonyabb bázis miatt – a nyári mélypont után némi javulás várható, az élelmiszeriparban megjelenik a jó termés hatása. Az építőipar a II. félévben – elsősorban a nagyon alacsony bázis miatt – élénkül, de az év egészében így is 2% körüli visszaesés valószínű. Az agrárium viszont szárnyal, a mezőgazdasági GDP az év egészében 25%-kal nő. A szolgáltatások GDP-bővülése 2008.I. félévében csak 0,5% volt, meglepő módon azonos a köz- és üzleti szolgáltatások körében. A költségvetési szektorban az év egészében is a II. negyedévi 1% feletti dinamika folytatódása várható, az üzleti szolgáltatások élénkülnek. A kiskereskedelmi forgalomban a reálkeresetek emelkedésével párhuzamosan némi élénkülés, de az év egészében inkább csak pozitív stagnálás várható. A fogyasztás az év egészében 1% körül emelkedik. 2005-ig lassan nőtt, 2006-2007-ben viszont csökkent, illetve stagnált a beruházások volumene. Ez utóbbi folytatódik 2008-ban. Az EU forrásokból megvalósuló fejlesztések idén – a GKI korábbi várakozásaitól eltérően – még nem képesek dinamizálni a beruházási piacot. (Amennyiben egyes, valójában már megvalósulóban levő nagyprojekteket az EU még idén befogad, úgy elképzelhető, hogy 2008-ban további 200-250 milliárd forinttal nő az elszámolt beruházás, ami a teljes piacot tekintve 5-6%-os beruházási volumennövekedést eredményez.) A GKI által korábban vártnál kissé lassúbb növekedés a rosszabb európai konjunktúra, az EU-támogatású beruházások beindulásának késlekedése és a fogyasztók óvatos vásárlási és beruházási döntéseinek következménye. Az EU esetleges recesszióba kerülése a most prognosztizáltnál is lassúbb ipari és ezzel gazdasági növekedést jelentene.

Az infláció 2008-ban lassan csökken (augusztusban 6,5% volt). Az év utolsó hónapjaiban azonban – főleg a magas élelmiszerárak bázisba kerülésével – az árindex viszonylag gyors esése valószínű, az év végén 5,5% körüli, éves átlagban 6,5%-os infláció várható. A Monetáris Tanács eltökélt a kizárólagos inflációs célkövetés mindenáron való érvényesítése mellett. 2008 őszén a monetáris politika még várhatóan nem csökkenti az alapkamatot. A költségvetés elfogadása (vagy legalábbis azt valószínűsítő belpolitikai fejlemények) esetén, az infláció lassulása nyomán, az év vége felé viszont megkezdődik az óvatos kamatmérséklés. 2008 végén 8,25%-os alapkamat várható, de a forint esetleges gyors erősödése esetén 8% is lehetséges (lassan megnyugvó globális pénzpiac esetén).

Az év végére 7,6% körüli munkanélküliség várható, s a foglalkoztatottak száma éves átlagban kb. 1%-kal elmarad a tavalyitól. A reálkeresetek a 2006. évi 3,5%-os növekedés után 2007-ben 4,6%-kal (de a fehéredést is figyelembe véve mintegy 6%-kal) csökkentek, 2008. I. félévében 0,5%-kal emelkedtek. Az év egészében a reálkeresetek kb. 1%-os emelkedése valószínű (a versenyszférában 1,7%-os, a közszférában stagnálás).

Az EU-ban a GDP-dinamika a 2007. évi 2,8%-ról 2008-ban várhatóan 1,4%-ra lassul, majd 2009-ben 1,6% lesz, a GMU-ban 2,6%-ról 1,3%-ra mérséklődik, majd 1,4% lesz. (Az sincs kizárva, hogy 2008. második felében sem az ipari termelés, sem a teljes GDP nem emelkedik az EU-ban, s a mégoly enyhe 2009-es élénkülés is nagyon bizonytalan!) A recesszió és az infláció szorításában a Fed az előbbit tartotta nagyobb veszélynek. Az amerikai költségvetés hatalmas tehervállalása nyomán azonban a Fed már láthatóan nem szeretne kamatot csökkenteni. Sőt, az infláció elleni harc súlyának jövő évi növekedése miatt 2009-ben a Fed irányadó kamatlába 2,5%-ig emelkedhet. Az Európai Központi Bank (EKB) eddig csak az infláció csökkentésére koncentrált. Az EU-ban 2008-ban várhatóan 3,8%-kal tetőzik az infláció. 2009-ben 3% körüli fogyasztói árszínvonal-emelkedés várható. Ennek ellenére a recessziós veszélyre tekintettel enyhe monetáris lazítás várható, az EKB jelenleg 4,25%-os irányadó kamatlába 2009 végére 3,5%-ra mérséklődhet. Az euró dollárral szembeni árfolyama a 2008 nyári 1,6 dollár közeléből szeptemberre 1,4 dollár közelébe gyengült. A 2007. évi 1,37-tel szemben 2008-ban 1,50, 2009-ben 1,45 dollár körüli éves átlagárfolyam várható, jelentős rövid távú ingadozások mellett. A kőolaj világpiaci árában 2008 nyarán és kora őszén korrekció történt, az ár a 147 dolláros csúcsról 100 dollár környékére esett. A Brent hordónkénti ára 2008-ban átlagosan 110 dollár körül lesz, 2009-ben 105 dollár körül várható, azaz tartósan magasan (euróban számítva változatlan szinten) marad.

A GKI konjunktúra-indexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke 2008 július-augusztusában – az európai tendenciákkal ellentétes módon – az év legmagasabb értékét érte el. Ez a májusban javulásnak indult, majd júliusban kétéves csúcsra jutott fogyasztói várakozások következménye, az üzleti várakozások ugyanis inkább enyhén romlóak. Az ipari bizalmi index az év során markánsan csökkent, de az EU-ban tapasztalhatónál kissé kevésbé. Az építőipari és főleg a kereskedelmi bizalmi index értéke viszont – bár alacsony szintről –, de jellemzően növekvő, miközben a szolgáltatóké hullámzó, de viszonylag optimista. A világ pénzügyi szektorának válsága közvetlenül nem érinti a hazai mikrogazdasági szereplőket, nálunk nem volt buborék egyetlen piacon sem. A tőzsde azonban esett, a forrásköltségek a devizafinanszírozásnál jelentősen nőnek, a portfoliók középtávon átárazódnak, a kockázati felárak emelkednek. A hitelképesség vizsgálata szigorodik, a fedezetek leértékelődnek, a piaci bizonytalanság rövidebb-hosszabb ideig fokozódik. Mindez mérsékli a hitelkeresletet, s lassítja a magyar gazdaság fejlődését.

A GKI jelenleg a 2009. évi költségvetés elfogadását tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, bár nem kis esélye van az országgyűlési választások 2009 első felében való lebonyolításának is. A jelenlegi ellenzék ugyan a hatalom küszöbéig jutott, de eddigi, gyakran reformellenes és populista álláspontjával rendkívül beszűkítette a saját, esetleges hatalomra kerülése utáni mozgásterét. 2009-re biztosra vehető a konvergencia-programhoz való ragaszkodás, ugyanakkor a nagy ívű változásoktól való tartózkodás. A GKI előrejelzése szerint az államháztartási deficit a GDP 3,2%-a lesz, ami a nyugdíjpénztári korrekcióval 2,9%-os, vagyis a maastrichti kritériumot teljesítő hiányt jelent. Az egyensúlyjavulás kizárólag kiadási oldalon megy végbe, ráadásul az adóközpontosítás is csökken. A kiadások visszafogása, a fokozatos fehéredés kikényszerítése és ösztönzése, a kedvezmények szűkítése helyes irány, s ez a jövedéki adók emelésével együtt lehetővé teszi a foglalkoztatás közterheinek szerény mérséklését. (A benyújtott adótörvényekhez képest végül számos módosítás valószínű, részben technikai okokból, részben a parlamenti többség biztosítása céljából.) Az államadósság GDP-hez mért aránya a 2008-as stagnálás után 2009-ben már legalább 1 százalékponttal (kb. 65%-ra) mérséklődik.

A külgazdasági egyensúly enyhén tovább javul, a külső finanszírozási igény a GDP 2,6%-ára csökken. Az export – az európai konjunktúra 2009 közepétől várt enyhe élénkülése nyomán – kissé gyorsul, miközben az import üteme a gyorsuló belföldi felhasználás következtében felzárkózik a kiviteléhez. Az áruforgalmi mérleg a cserearányok 1%-os romlását feltételezve kissé romlik, a jövedelmi mérleg passzívuma is emelkedik. A nettó EU-támogatások azonban kb. 1 milliárd euróval nőnek. A külföldi működőtőke-beáramlás (pl. indul a Mercedes-beruházás) erősödik. Magyarország nettó külföldi adósságállománya (tulajdonosi hitelek nélkül) már nem emelkedik tovább.

A gazdasági növekedés üteme 2009-ben kissé tovább gyorsul. Az európai konjunktúra ugyan még nem lesz kedvező, de a beruházási kereslet gyors és a fogyasztói kereslet szerény emelkedése meghúzza az építőipart és a szolgáltatásokat. A GKI az év egészében 3%-os GDP-növekedéssel számol. A mezőgazdaság GDP-je átlagos időjárás esetén 5-10%-kal csökken. Szerényen gyorsul az ipari, szárnyal az építőipari termelés, élénkül a kiskereskedelmi forgalom, a pénzügy- ingatlan-tanácsadás ágazat és a közösségi (egészségügyi, oktatási, stb.) szolgáltatás. A magnövekedés (a mezőgazdasági és a közösségi szolgáltatások nélküli GDP) a 2008. évi 2%-ról mintegy 4%-ra gyorsul. A magyar gazdaság dinamikája kb. 1,5 százalékponttal meghaladja az EU átlagát, de még mindig alacsonyabb lesz a térség országainál (bár a korábbi előrejelzések felülvizsgálata ott még sok meglepetéssel szolgálhat).

A belföldi kereslet érzékelhetően élénkül. Az egyéni fogyasztás 2,5%-kal, a beruházások mintegy 10%-kal, vagyis igen dinamikusan bővülnek, nagyobb részben az EU-támogatással finanszírozott infrastrukturális fejlesztések révén. A foglalkoztatottak reálbére átlagosan 3%-kal nő. Mindez a bruttó keresetek 9,3%-ról 6%-ra lassulása mellett megy végbe. A nyugdíjak reálértéke kb. 2%-kal emelkedik. A foglalkoztatás az idei csökkenés után 2009-ben kissé nő – főleg az építőiparban és az üzleti szolgáltatások körében –, a költségvetési szektorban stagnál. A munkanélküliségi ráta éves átlagban az idei 7,6%-ról 7,4%-ra csökken (ami megegyezik a 2007. évivel). A 2008 közepe óta csökkenő infláció 2009-ben jelentősen tovább lassul. Éves átlagban 4,2%-os, az év végén kissé 4% alatti áremelkedési ütem várható. Az élelmiszerek áremelkedése már alig fogja meghaladni az átlagot, az energiaárak azonban – a földgáz árának emelkedése miatt – még 10% körüli ütemben emelkednek.

A monetáris politika 2009-ben valószínűleg már nem tudja elkerülni a számottevő kamatcsökkentést. A megnyugvó pénzpiacok, a mérséklődő infláció és az erős forint nyomán az alapkamat 2009 végére 6% körülire esik, vagyis körülbelül az infláció csillapodásával azonos mértékben. A piac ettől mindkét irányba kikényszeríthet eltérést, például akkor, ha a világ pénzpiacain a válság elhúzódna, ha a magyar költségvetési célok teljesítésében lényeges csúszás lenne, vagy ha a forint túlzott erősödésének fékezése ezt kívánná. 2009-ben várhatóan kitűzik az euró bevezetésének időpontját és sor kerül az ERM-2 rendszerbe való belépésre. Az előreláthatólag 2012-2013. évi céldátum meghatározása után a monetáris politika fő célja a csatlakozás levezénylése lesz. Az ERM-2 rendszerbe történő belépés időpontjában az árfolyam várhatóan 240-245 forint/euró körül lesz. Az új sávközéptől formálisan ismét ±15%-os ingadozási sáv jön létre. Az ERM-2 rendszerbe való belépés és egy hiteles eurócsatlakozási program nagymértékben erősítheti a forintot. Ezért ezt váratlanul kell bejelenteni, s valószínűleg erőteljes kamat-csökkentésekkel megtámasztani.

A magyar gazdaság 2007-2008-ban az európai konjunktúra változásával ellentétes irányba mozgott. 2007-ben főleg a belföldi kereslet csökkentése miatt erőteljesen lassult, amikor még kedvező európai kereslet mutatkozott, s 2008-ban érzékelhetően gyorsul, amikor az év közepére az eurózónában szinte eltűnik a növekedés. Mindez a 2006. közepén elkezdett egyensúlyi kiigazítás elkerülhetetlen következménye. 2009-től a magyar gazdaság – lassan megnyugvó világgazdasági helyzet esetén – elkezd visszaállni egy lényegében egyensúlyi, az EU konjunktúrájával szinkronban levő, de még csak gyenge-közepes dinamikájú pályára, ahol a modernizáció gyorsul, az életkörülmények szerényen javulnak.

gki
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Forrás: KSH, GKI

(BrandTrend)