Kategória: Aktuális.

A versenyképességi index (VEX) 2008 második negyedévében Romániában kiemelkedően, Lengyelországban és Csehországban jelentősen, Szlovákiában kismértékben romlott, Magyarországon gyakorlatilag stagnált, míg Szlovéniában és Ausztriában valamelyest javult. Az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) értéke Magyarországon, 2008. második negyedévében 20 volt.

1. Versenyképességi index (VEX)

A GKI által negyedévente publikált VEX (versenyképességi index) olyan összetett mutató, amely a vizsgált országok nemzetközi versenyképességét alakító 3 fő tényezőt tartalmazza. A GKI Zrt. a 2006. novemberi első publikáció óta az adatokat frissítette, aktualizálta, s az indexek számításában az egyes tényezőket súlyozottan veszi figyelembe. A három részindex közül az első a makrogazdasági teljesítmény, a második a munkatermelékenység, a harmadik pedig a relatív költség-versenyképesség alakulását írja le (az első kettő súlya külön-külön nagyobb a harmadiknál). Az egyes indexek maguk is összetett mutatók, azaz több gazdasági adat átlagaként állnak elő. A makrogazdasági teljesítményt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság növekedési üteme adja. A munkatermelékenység változásában az egy foglalkoztatottra jutó GDP dinamikája tükröződik. A költség-versenyképesség alakulását a termelői árindex és az egységnyi munkaerőköltség alapú reálárfolyam-index változása érzékelteti. A GKI a VEX-et Magyarország mellett Ausztriára, Csehországra, Lengyelországra, Romániára, Szlovákiára és Szlovéniára is kiszámolja. Magyarország nemzetközi versenyképességének alakulása ezen országokkal – azaz térségi versenytársaival – összehasonlítva értelmezhető.

2008 második negyedévében a versenyképességi indexekben kisebb korrekció következett be az első negyedévhez képest: a mutató Romániában 3,2%-kal, Lengyelországban 1%-kal, Csehországban 0,7%-kal, Szlovákiában 0,4%-kal romlott, Magyarországon stagnált, Szlovéniában és Ausztriában kismértékben (0,2%-kal) javult. Magyarország relatív pozíciója nem változott érdemben az előző negyedévhez képest.

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke az első negyedévhez képest Romániában 3,1%-os, Lengyelországban 1,8%-os, Szlovéniában 1,5%-os, Csehországban 1,1%-os, Szlovákiában 0,8%-os, Ausztriában 0.6%-os romlást mutat. Magyarországon 0,1%-kal gyengült, ami gyakorlatilag stagnálásnak felel meg. A versenytársak makrogazdasági teljesítményt kifejező indexének gyengülésében a nyugat-európai konjunktúra lanyhulása tükröződik. Ez a legnagyobb mértékben az exportdinamika lassulásában, illetve a kivitel visszaesésében jelentkezett. A viszonylag kedvező magyar pozíció annak köszönhető, hogy itt az exportdinamika csak lefékeződött, míg a versenytársak esetében (Románia és Ausztria kivételével) a kivitel volumene csökkent. A globális, illetve főként a nyugat-európai konjunktúra lanyhulása az export tekintetében Szlovákiát és Lengyelországot érintette a leghátrányosabban. Kedvezőtlen konjunkturális helyzetben különösen erőteljesen mutatkoznak meg a Szlovákia által követett, egyoldalúan a gépjárműiparra koncentráló szakosodási politika korlátai. A munkatermelékenységi index 2008. második negyedévében Romániában 2,4%-kal csökkent, a többi országban javult, a legnagyobb mértékben Szlovéniában (2,4%-kal) és Lengyelországban (1,9%), majd Magyarországon (1,4%). A költség-versenyképesség Ausztriában és Szlovéniában kismértékben javult, a többi vizsgált országban romlott. A mutató Lengyelország és Románia után Magyarországon gyengült a legnagyobb mértékben. A szlovén és az osztrák mutató javulásának fő oka az, hogy mindkét országban az euró a hivatalos pénz, így nem kerülhetett sor a nemzeti valuta nominális felértékelődése, miközben mindkét országban mérsékelt volt a munkaerőköltség- és a termelői árindex emelkedése. A többi országban a költség-versenyképesség gyengülése döntően a nemzeti valuta nominális felértékelődésére (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia: 5% körül) volt visszavezethető. Romániában a nemzeti valuta csekély mértékű felértékelődését a munkaerőköltségek erőteljes növekedése több mint ellensúlyozta.

A magyar VEX stagnálásának forrása 2008. második negyedévében egyrészt a kivitel regionális összehasonításban kedvező dinamikája, másrészt a munkatermelékenység javulása volt. Ezek a tényezők ellensúlyozták a versenyképesség többi elemének relatíve nem túl kedvező alakulását. Magyarország relatív, azaz a versenytársakhoz viszonyított versenyhelyzete nem a saját teljesítmény növekedése miatt javult regionális összehasonlításban, hanem azért, mert Szlovénia és Ausztria kivételével a többi országé a magyarhoz képest gyengébb volt.

Versenyképességi Index (VEX)

gki1

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Eurostat, IMF és KSH adatok alapján saját számítások

2. Az üzleti környezeti index (ÜX)

A gazdaság szereplőinek, a vállalatoknak – a versenyben való helytállásuk érdekében – érzékenyeknek kell lenniük a környezetükből érkező jelzésekre. Igazán versenyképes csak az a vállalkozás lehet, amely a vevői igények és a versenytársak „hadmozdulatai” mellett a gazdasági-társadalmi környezet változásaira, s az ezekből adódó kihívásokra is érzékenyen reagál. Igaz ez a több piacon jelen lévő nagyvállalatokra csakúgy, mint a csak kis, lokális piacokon megjelenő cégekre. A rugalmas és minél gyorsabb alkalmazkodás követelménye miatt a környezeti hatások alapvetően befolyásolják a vállalkozások, a vállalkozók döntéseit. A tőke és a munkaerő szabad áramlásának korában különösen érdekes, hogy hogyan érzik magukat a vállalkozások Magyarországon, milyennek tartják az őket körülvevő gazdasági-társadalmi körülményeket. A GKI üzleti környezeti indexe (ÜX) a hazai gazdasági tér minőségét, a versenyképesség alakításában betöltött pozitív, vagy negatív szerepét hivatott – egyetlen számba sűrítve – értékelni. E mutató tartalma – hasonlóan a VEX-hez – önmagában nem értelmezhető, a negyedévről-negyedévre bekövetkező változások azonban jól jellemzik a magyarországi gazdálkodási feltételrendszer változásait.

A környezet hatásának négy legfontosabb elemét igyekszünk megragadni: a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a magyar állampapírok kamatfelárát (amiben tükröződik a külföldi befektetőknek a magyar gazdaságba vetett bizalma), az üzleti infrastruktúra fejlettségét. Az első és második információ a GKI rendszeres vállalati felméréseiből adódik. A kamatfelár a 10 éves lejáratú magyar és az euró-zónához csatlakozott országok állampapírjainak forgalommal súlyozott átlagos kamatának különbözetét jelenti. Az üzleti infrastruktúra fejlettségét kifejező mutatóként az új gépkocsi eladások száma szerepel. Mindezekből következően az ÜX egyaránt magában foglal szubjektív (vállalatvezetői helyzetértékelések) és objektív statisztikai (kamatfelár, gépkocsi eladások) elemeket is. Ezáltal a kemény tényeken túl az üzleti élet szereplőinek vélekedéseit, kilátásait is kifejezi, a gazdasági mellett ezáltal pszichológiai mozzanatokat is hordoz.

A fenti négy tényező negyedéves idősorait saját hosszabb távú (2001-2007-es) átlagukhoz viszonyítottuk, így tettük közvetlenül összevethetővé őket. Az ÜX e négy tényező súlyozatlan átlagát jelenti. Az ÜX egy 0 és 100 között elhelyezkedő mutató. A 2001-2007 közötti időszakban mért átlagát az 50 pont reprezentálja.

2008 második negyedévében az ÜX értéke tovább csökkent, a 20-as értékkel elérte a „történelmi” mélypontot. A kétezres években még sosem volt ilyen kedvezőtlen a magyarországi gazdasági-társadalmi környezet a vállalkozások számára. Az üzleti környezeti index alakulása tehát – részben nemzetközi, részben hazai hatások eredőjeként – híven tükrözi a magyar gazdaságban kialakult bizalmi válságot. Az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül három jelez romlást, s csak egy javulást.

Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának a gazdálkodást befolyásoló negatív hatása a második negyedévben valamelyest csökkent az előző negyedévhez képest, de némileg még mindig nagyobb, mint egy esztendővel korábban. A kapott válaszok alapján a gazdasági szereplők hozzászoktak a -magyar demokrácia történetében példátlan – kisebbségi kormányzáshoz. Az állami magatartás megítélése a kisvállalkozások körében sokkal negatívabb, a közép- és különösen a nagyvállalatokat jóval kevésbé zavarja. Ebben a tekintetben a külföldi tulajdonban lévő cégek felzárkóztak a hazai tulajdonban lévők mellé. Korábban az elsőként említett csoport számára ez a tényező egyáltalán nem jelent problémát, de ez a helyzet mára megváltozott.

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága 2007 negyedik negyedéve óta folyamatosan növekedett. Ez a mutató – a felmérések történetében – még sosem volt ilyen magas, azaz a vállalatok még sosem érzékelték ennyire bizonytalannak a gazdálkodás feltételrendszerét. E tényező is inkább a kisvállalatokat sújtja, de a különbség a kis- és a nagyvállalatok között a korábbiaknál jóval kisebb.

A magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlagai 2007 második és negyedik negyedévében lényegében stagnálást mutattak, majd az idei első negyedévben jelentősen, a másodikban szerényebb ütemben nőttek – köszönhetően elsősorban a nemzetközi pénzügyi válság hatásának. Mindazonáltal továbbra is igaz, hogy a visegrádi országok közül ez a mutató Magyarországon messze a legmagasabb.

Az üzleti infrastruktúra alakulását jellemzésére használt új gépkocsi-eladás 2005 közepe óta csökkenő trendet követ. 2007 negyedik és 2008 első negyedévében a szezonálisan kiigazított adatok tulajdonképpen stagnálást jeleztek, de a második negyedévben ezen a területen is a csökkenés volt tetten érhető.

Üzleti Környezeti Index (ÜX)

gki2

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: KSH adatok és GKI felmérések alapján saját számítások

(BrandTrend)