Kategória: Aktuális.

E hangulat kialakulásában minden bizonnyal fontos szerepe volt a kormánykoalíció felbomlásának. Ere utal, hogy a magyar gazdaság kilátásainak megítélése az üzleti szektorban és a fogyasztók körében is látványosan romlott.

Az üzleti szektoron belül az ipart az európai konjunktúra romlása tette pesszimistábbá, a belföldi kereslethez jobban kötödő többi ágazatban pedig az elmúlt hónapokban lassan csökkenni kezdő rosszkedv erősödött fel ismét.

Az ipari bizalmi index a 2008. februári javulás után áprilisban ismét csökkent, így a januári szintre került. Bár az előző háromhavi termelés megítélése javult márciushoz képest, a következő időszakra vonatkozó kilátások kissé romlottak. A teljes rendelésállomány megítélése kedvezőbb lett, de ezen belül az exportrendeléseké romlott. Nőttek a készletek, de a foglalkoztatási szándék is javult.

Az építőiparban a termelési helyzetet és a rendelésállományt is a márciusinál rosszabbnak látták a válaszolók, s foglalkoztatási szándékuk is gyengült. Így az építőipari bizalmi index több hónapos szerény növekedés után áprilisban határozottan csökkent.

A kereskedelemben is hasonló a helyzet, a bizalmi index február-márciusi emelkedését az év eleji szintre való visszaesés követte. Az eladási pozíció megítélése és a rendelések várható alakulására vonatkozó várakozás jelentősen romlott, a készletszint megítélése ugyanakkor enyhe javulást mutatott.

A szolgáltató szféra üzleti várakozásai is határozottan kedvezőtlenebbek lettek. Az üzletmenetről és a várható forgalomról alkotott vélemény is pesszimistább lett, s a foglalkoztatási hajlandóság is romlott.

A tervezett áremelések mértéke az iparban kissé emelkedett, az áremelők köre azonban mérséklődött. Az építőiparban nem változtak, a szolgáltató szektorban csökkentek az inflációs várakozások. A kereskedelmi cégek szerint a következő három hónapra várt átlagos áremelkedés mértéke az előző megkérdezéshez képest – másfél éve nem tapasztalt alacsony szintre – csökkent. A fogyasztók által várt infláció azonban márciushoz képest kissé emelkedett.
A lakosság saját pénzügyi helyzetét, rövid távú megtakarítási képességét és a várható munkanélküliséget is kedvezőtlenebbnek látta, mint márciusban.

A GKI konjunktúra-index és összetevői, 1996-2008

GKI

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelõen – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építõipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén mûködõ vállalkozások egyelõre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelõ matematikai módszerekkel kiszûri a szezonális hatások (például a téli és a nyári idõjárás különbségei, a karácsony elõtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékû tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építõipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejezõ index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések.
(BrandTrend)