Kategória: Aktuális.

A műhold és a kábel platformon a digitális átállás üzleti alapon zajlik, nincs szükség az állam tevőleges részvételére.
A szolgáltatások digitalizálásáról a vállalat vezetése stratégiai és piaci megfontolások alapján dönt, figyelembe véve a fogyasztói igényt, a versenytársak döntéseit és a beruházás megtérülését.

A földfelszíni műsorszórás digitális átállása sokkal bonyolultabb folyamat. A földfelszíni televíziózáshoz használt frekvenciák állami tulajdonban vannak. A helyzetet nehezíti, hogy a közszolgálati csatornák is hagyományosan elérhetők az ingyenes analóg földfelszíni vétellel, ennek a szolgáltatásnak a kikapcsolása pedig komolyan sértheti az állampolgárok információhoz való jogát.

A digitális földfelszíni műsorszórás bevezetése két lépcsőben történik. Első lépésben elindítják a digitális adásokat és innentől kezdve a kétféle szolgáltatás egyaránt elérhető (simulcasting időszak). Második lépésként kikapcsolják az analóg adást, és már csak a digitálisan sugárzott csatornák nézhetők (switchover vagy switch-off). A két lépés között akár évek telhetnek el: a háztartásoknak időt kell adni a technológiai váltásra, a set-top-box beszerzésére. A simulcasting időszak hossza alapvetően attól függ, hogy a nagyközönség körében milyen gyorsan terjed a digitális vétel.

A legkevésbé az országos kereskedelmi csatornák érdekeltek a változásban, hiszen piacvezető pozícióban vannak. A közszolgálati csatornával egyetemben még a hagyományos analóg földfelszíni vételt alkalmazó háztartásokban is elérhetők. A kábeles és a műholdas vétel terjedése, vagyis a sokcsatornás modell kialakulása már önmagában is csökkentette ezeknek a csatornáknak a piaci előnyét, a digitális televíziózás terjedése pedig várhatóan tovább erősítheti ezt a folyamatot. Ugyanis idővel minden háztartásra a sokcsatornás modell lesz jellemző, vagyis eltűnik a teljes lefedettségből adódó előny.

A kábelen és/vagy műholdon keresztül terjesztett csatornák számára kifejezetten kedvező lehet a digitális átállás: jelentősen nő az elért háztartások száma, és ezzel piaci részesedésük is emelkedhet mind a nagyközönség, mind pedig a hirdetők piacán.

Az IPTV és a mobil televíziózás jelenlegi piaci súlya csekély. A jövőben azonban ezek a technológiák is szerepet kaphatnak a videótartalmak terjesztésében. Az IPTV esetében kétségtelen versenyelőnyt jelent a szinte korlátlan tartalom választék. Az igazi kérdés az, hogy az értékes jogokat (sport, film, egyéb tartalmak) milyen feltételek mellett engedik a jogtulajdonosok az interneten keresztül terjeszteni. 

A mobil televíziózás lehetősége műszakilag ma már szintén adott. Ám hiányoznak a kiérlelt üzleti modellek, a megfelelő készülékek, a mobil használatra optimalizált tartalmak. Ma még a fogyasztói szokások sem a mobil televízió tömeges használata irányába mutatnak.

MUX
A MUX az úgynevezett multiplex rövidí-tése. A multiplex egy adott frekvenciasávon sugárzott digitális csatornák csoportja, egy átlagosan 5-6 adóból álló "csatornacsomag".

Must-carry
A médiatörvény szerint, kötelezően és a legolcsóbb csomagban továbbított csatornák (pl. a kábelszolgáltatók ún.  "szociális" csomagjában): M1, M2, Duna, helyi tévék (ahol van).

Multiplex szabályozási modellek
"Gyenge": A MUX operátor technikai asszisztenciát végez. A Médiahatóság dönt a pályázatokról, a nyertesek listáját átadja a MUX operátornak, aki sugároz.
"Erős": A MUX operátorokat pályáztatják. A győztesek már maguk döntik el, hogy mely csatornákat teszik bele a kínálatukba.
"Középső": Mivel erős a must-carry csatornaszám (6), ezzel az első MUX már be is telt. Az összes maradék MUX már az "erős" modell szerint.

Szerző:
Kassay Lili (Business Group);
Urbán Ágnes(Corvinus Egyetem)