Kategória: Aktuális.

A szeptember Magyarországon az iskolakezdés hónapja, még a felnőtt lakosság körében is hagyományosan így alakult ki: „majd elkezdem szeptemberben”. Ugyanakkor a szeptember 10-15 évvel ezelőtt sokkal meghatározóbb volt a nyelvtanulás szempontjából, mint napjainkban, a tapasztalat azt mutatja, hogy a nyarat leszámítva fokozatosan kiegyenlítődnek a szezonok.

A lakossági nyelvoktatás négy fő szezonra osztható, melyből az őszi 40 a téli 30 a tavaszi 20, illetve a nyári csupán 10 százalékot jelent a beiratkozások tekintetében. Ez nem azt jelenti, hogy a nyelviskolába járó hallgatók száma így csökken az év során, hanem azt, hogy a nyelviskolába beiratkozó új hallgatók így oszlanak meg szezonálisan. Szezonális eltérés nincsen az ősz, tél és tavasz között az viszont megfigyelhető, hogy márciusban a nyelvvizsga felkészülés erősödik a beiratkozás a felvételik miatt. Jellemzően nyáron több a fiatal, leginkább diák a beiratkozó, míg a többi időszakban egyre nagyobb hányada kerül ki a fiatal felnőttek közül (25-35 éves) és csökken a 25 év alattiak aránya.
„Öt év alatt megduplázódott a harminc év fölötti hallgatóink száma, ami egyértelmű jele annak, hogy mennyire fontossá vált a nyelvtudás az érvényesüléshez” -tette hozzá Nagy Zoltán a Katedra Nyelviskola igazgatója.

Még az orosz is angolul tanul
Továbbra is az angol a legkeresettebb nyelv. Trendként említhető, hogy egyre kevesebb a teljesen kezdő szintre beiratkozó angolul tanuló, míg a más nyelveket tanulók döntő többsége már beszél egy-két nyelvet az éppen aktuálisan tanult nyelv mellett. Megfigyelhető a hobbi nyelvtanulók körének bővülése is, amely az olyan egzotikus nyelvekre fókuszál, mint a kínai, japán, portugál, svéd, finn, stb.

"Hiába esett vissza az orosz nyelvet beszélők száma a rendszerváltás után, hiszen már az oroszok is angolul tárgyalnak. Hiba lenne azt gondolni, hogy a többi nyelvre már nincs is szükség. A sok angolul beszélő között éppen az jelenthet előnyt egy állásinterjún, hogy valaki más nyelvet is beszél. Emiatt a kisebb nyelvek szerepe is felértékelődik" – fűzte hozzá Nagy Zoltán.

Az Eurobarometer felmérése szerint:
Az EU felnőtt lakosságának több, mint egyharmada (34 százalék) vallja azt, hogy anyanyelvén kívül angolul is tud kommunikálni – ez 2 százalékpontos növekedést jelent a 2001-es adatokhoz képest. Magyarországon ugyanakkor a megkérdezettek 71 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, és csak 29 százalékuk válaszolta azt, hogy legalább egy külföldi nyelvet már elsajátított. Az összesített eredmények arra is rámutatnak, hogy jelenleg az EU minden második állampolgára legalább egy idegen nyelvet is beszél.

A 10 új tagállam felvételével sokkal változatosabbá vált az Európai Unió nyelvi térképe, és ezzel párhuzamosan a lengyel és az orosz is megjelent az Unióban leggyakrabban használt nyelveinek listáján. Az eredményekből ugyanakkor az is kiderül, hogy az Unión belüli erősebb mobilitásnak, illetve az EU-n kívülről érkező bevándorlásnak a jelek szerint nincs érezhető hatása az általános nyelvhasználati adatokra.

Magyarországon a válaszadók 15-15 százalékban nagyon jónak minősítették angol, illetve német nyelvtudásukat, míg egy jelentős hányaduk (angol: 43%, német: 35%) már csak jónak értékelte saját tudását a két nyelv tekintetében. Az többi válaszadó – közel 50 százalék- alapszinten beszéli a két nyelvet. Tehát a nyelvtudás szintjében is elmaradunk valamelyest az európai átlagtól.
(BrandTrend)